Programok Fertőrákos településen

Szent István idején a győri püspökség birtokához nem csak földek, hanem falvak is tartoztak. Az uradalom földjeinek megmunkálása a falu jobbágyaira hárult. Egészen 1848-ig. Ekkor a jobbágyok felszabadításával eltörölték a robotot. Az uradalmaknak a földjeik művelésére cselédséget kellett fogadniuk.

A cselédek mindegyikét magyar vidékről szerződtették ide, a német nyelvű település közelébe. Három család a Fertő előtti Virágosmajorban lakott, kilenc család pedig Piuszmajorban. A gazdaságot az uradalmi gazda vezette, az intéző rendelkezései szerint. 1872-ben kápolnát építettek a Virágosmajorban lakó cselédek számára, amely imádkozó helyül szolgált.

Tornyán a nevét magyarázó mondás: "Ego sum flos campi", azaz "Én vagyok a mezők virága".